Az Országos Vadgazdálkodási Adattár céljai


Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) létrehozását és alkalmazását "a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról" szóló LV/1996. (VI.16.) törvény rendelte el (48. §). A törvény az OVA adatainak használatát kötelezővé teszi és az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.

Az Agrárminisztérium jogelődjének megbízásából a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén 1993. óta folyik az Országos Vadgazdálkodási Adattár (Vadgazdálkodási Adatbázis és Információs Rendszer) kialakítása. A rendszer fejlesztésének szempontjai kezdettől fogva megfelelnek az Országos Vadgazdálkodási Adattárra vonatkozóan a törvényben (49. §) megfogalmazott céloknak:

  • a vadállományra és a vadgazdálkodásra vonatkozó adatok (állománybecslés, vadgazdálkodási terv és -jelentés, trófeabírálat) tárolása és feldolgozása
  • a tárolt adatok térképi megjelenítése
  • a vadgazdálkodási igazgatásban és tervezésben felmerülő feladatokhoz adatok szolgáltatása

Az OVA tartalmazza a vadászterületek és vadgazdálkodók azonosítására szolgáló legfontosabb adatokat:

  • a vadászatra jogosultak címtára
  • vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változások adatai (vadállománybecslés és vadgazdálkodási jelentés)
  • trófeabírálati adatok
  • fenntartandó legkisebb és fenntartható legnagyobb vadállomány létszámok vadgazdálkodási tájegységenként
  • a vadvédelmi és vadgazdálkodási bírságokat kirovó határozatok
  • a vadgazdálkodási egységek határainak digitális térképi adatbázisa és a szöveges határleírások
  • a tájegységi és körzeti vadgazdálkodási tervek adatai
  • a vadgazdálkodási üzemtervek adatai

Az adatbázis megfigyelési egysége a vadgazdálkodási egység (pl. vadgazdaság, erdőgazdaság és vadásztársasági terület), amelyek száma a 2022. tavaszi állapot szerint 1,447 db.

A korábbi vadgazdálkodási egységekre vonatkozóan (836 db) az adatok többsége 1986-tól áll folyamatosan rendelkezésre. Az adattárban tárolt adatokhoz közvetlenül csatlakoztathatók a szintén a Vadvilág Megőrzési Intézeten végzett, a ragadozófajokra vonatkozó kérdőíves felmérések adatai, valamint más adatbázisok olyan adatai, melyek térbeli lekérdezéssel a vadgazdálkodási egységekkel összekapcsolhatók és így annak megfeleltethetők (pl. erdészeti adatok, mezőgazdasági földhasználati adatok, talajtérképek).

Az adatbázis részeként hozzáférhető valamennyi vadgazdálkodási egység 1:50,000 vagy 1:100,000 méretarányban elkészített (az OTAB-hoz illesztett) térképe, melyek alapján területi elemzések is végezhetők. A térinformatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a vadászterületek jellemzőiről, a területváltozásokról megbízható és naprakész információkat szolgáltassunk.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár a folyamatos fejlesztés mellett napi adatszolgáltatásokat végez. A vadgazdálkodási üzemtervekhez szükséges adatok és térképek jelentős részét a tervezők és a vadgazdálkodók az Adattártól szerezték be. Emellett szintén napi feladat a vadgazdálkodási hatóságok munkájához igényelt adatok kiadása és elemzések elvégzése. Az Adattár emellett oktatási és kutatási célú adatszolgáltatást is végez.


A Nemzetközi Vadvédelmi és Vadászati Tanács (CIC) a marokkói Marrakech-ben tartotta 55. Közgyűlését. A záró plenáris ülésen a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Vadvilág Megőrzési Intézete az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozásáért és működtetéséért megkapta a CIC Edmond Blanc Diplomáját.

Ezt az elismerést évente két kiemelkedő vadgazdálkodást folytató vadász-szervezet, illetve a vadgazdálkodásban tevékenykedő más csoport kaphatja meg.