Országos Trófeabíráló Testület

Vadásztrófeák bírálata Magyarországon – történeti áttekintés

Számos más országhoz hasonlóan a magyar vadászati kultúra meghatározó eleme a trófeák gyűjtése, összehasonlítása és rangsorolása. Ez kezdetben kizárólag szubjektív alapon történt úgy, hogy az egy helyen és egy időben kiállított trófeák között pusztán szemrevételezéssel állítottak fel rangsort. A 19. század végén Magyarországon rendezett, illetve a 20. század elején tartott hazai és nemzetközi kiállításokon már alkalmanként használtak valamilyen kezdetleges számításokat, amelyek néhány objektíven mérhető paramétert is figyelembe vettek.

Az első összetett és tartósan használatban maradt képlet Nadler Herbert munkája nyomán készült el 1925-re, és gímtrófeák bírálatára volt alkalmas. A két világháború, valamint utóhatásaik a trófeabírálat fejlődésére is rányomták bélyegüket. Az 1950-es években a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) aktualizálta, valamint egységes dokumentumba szerkesztette a szervezet érdeklődési körébe tartozó fajok trófeabírálati képleteit. A teljes, „nemzetközi” trófeabírálati rendszert az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás idejére dolgozták ki.

Magyarországon 1958-tól, az Erdészeti Tudományos Intézet keretében az Országos Erdészeti Főigazgatóság irányítása alatt kezdte meg működését az Országos Trófeabíráló Bizottság (OTB), amelynek első elnöke Dr. Szederjei Ákos volt. A kezdeti években az OTB kizárólag a külföldi vendégvadászok által elejtett és az állami vadászterületeken terítékre hozott vad trófeáinak bírálati feladatát végezte el. Az ország területén elejtésre került valamennyi trófeás egyedre vonatkozó trófeabemutatási kötelezettség az 1970-es években került bevezetésre. Később a hatósági bírálati rendszerben szükségessé vált, hogy olyan vidéki, folyamatosan működő bizottságok (Megyei Trófeabíráló Bizottság – MTB) jöjjenek létre, amelyek a külföldi bérvadászok trófeáit is értékelhetik. Ezen bizottságok szakmai irányítását az OTB látta el annak második elnöke Bakkay László, majd nyugdíjba vonulását követően Szidnai László vezetésével. A trófeák elsőfokú bírálatát 2007-től a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területi szervei, majd a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai végezték. Napjainkban a vármegyei kormányhivatalok – mint területi vadászati hatóságok – látják el ezt a feladatot. A kivételesen erős trófeák felülbírálatát az 1995-től Bognár Gábor által irányított OTB 2007-ben történt megszűnését követően az MgSzH Központja, majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – mint másodfokú vadászati hatóságok – folytatták le, egészen az Országos Trófeabíráló Testület 2017-es megalakulásáig.

Az Országos Trófeabíráló Testület bírálati eredményei

Az Országos Trófeabíráló Testület első bírálati napját 2017. augusztus 17-én tartotta az akkori Pest Megyei Kormányhivatalon belül működő vadászati hatóság trófeabíráló helyiségében, Gödöllőn. A további bírálatokra ugyanitt került sor egészen 2020-ig, amikor az addigi helyszínt felváltotta a Gödöllői Királyi Kastély. Az OTT ezen túlmenően 2022 óta a bírálandó gím- és dámtrófeák nagy mennyiségére való tekintettel egyes dunántúli helyszíneken kihelyezett bírálatokat is tart.

A 2017/2018-as és a 2025/2026-os vadászati évek között eltelt időszakban (illetve az ez idő alatt terítékre került bikák, bakok, kosok és kanok tekintetében) az OTT összesen 1.162 db trófea bírálatát hajtotta végre, melyek közül 1.138 db felülbírálaton esett át, míg fellebbezést követő másodfokú bírálat mindössze 24 alkalommal történt.

Az OTT működésének első teljes naptári évében (2018) összesen 107 db trófeát bírált le. A trófeák évente bírált mennyisége azóta – időközi hullámzással – összességében növekvő tendenciát mutat, a 2025-ös év volt a leginkább kiemelkedő, 166 db trófeával.